Látnivalók



Merre is induljak?

Tájház

A tájházban régi sváb eredeti népviseletet, berendezést, használati tárgyakat tekinthetünk meg.
A szobák elrendezése is tükrözi a kor mivoltát. Kettő lakószoba, egy úgynevezett tiszta szoba, valamint egy konyha helyezkedik el ez épületben.
A melléképületben a földműveléshez és állattenyésztéshez szükséges tárgyak találhatóak.



Közösségi Ház



Evangélikus Templom

Apathi-t, középkori monostori föld-et 1903 óta nevezik Bátaapátinak.
A település a 150 éves török uralom idején elnéptelenedett, 1730-tól a Mercy, majd az Apponyi földesúri család németországi evangélikus jobbágyokat telepített ide. A falu az 1780-as években már ezernél több lakost számlált. Az 1781. évi türelmi rendelet engedélyezte számukra egyházközség szervezését és templom építését. A kőből és téglából készült későbarokk evangélikus templomot 1789-ben szentelték fel.

A 28 méter magas, sisakos tornyú, 23x13 méter alapterületű épület 600-700 személy befogadására alkalmas. Két harangja Fischer János pécsi műhelyéből való. A templomot fokozatosan és igényesen felszerelték toronyórával, orgonával; a szószékoltárt Wits István akadémiai festő művével díszítették.
A 215 éves műemlék jellegű templom változatlanul őrzi eredeti berendezését, díszes karzatát. A templom karbantartásáról a gyülekezet rendszeresen gondoskodott (felújították 1820-ban, 1897-ben, 1905-ben). Az 1906-ban kitelepített németek és leszármazottaik adományaiból kicserélték a tetőszerkezetet és bevezették a villanyáramot.Bátaapáti egykori és mai lakói számára a hajdani erős vár az összefogás jelképe.

dr. Kolta László (helytörténész)



Anyák Kútja



Üveghuta

Apátihoz tartozó külterület, mely az Apáti patak forrásvidéke irányába, az Apáti erdő és a Véméndi erdő találkozásánál, egy keskeny völgyben kialakult, egy utcás település volt.
Az Apponyiak hamar felismerték és kihasználták a táj kedvező éghajlati adottságait. A jóminőségű borok értékesítésre ösztönözték a földesurat, aki megteremtette a borok palackozásának helyi feltételeit.
Üveggyártással és erdőgazdálkodással foglalkoztak.
Építkeztek, temetőt alakítottak ki, 1888-ban az imaház bejáratához kb. 10 méter magas tornyot építettek téglából.
Ez a kis templomtornyocska megtépázott maradványa jelzi, hogy itt valamikor szorgos, szegény emberek éltek.
Üveghuta 180 éves története a nincstelen svábok befogadásával kezdődött és 1946-ban a német anyanyelvűek kollektív elűzésével bezárult. A kitelepítéskor meghagyott 2-3 család az 1950-es években elköltözött vagy kihalt.
Az élet leállt, az Üveghuta megszűnt.
A döngölt falu lakatlan házakat az időjárás viszontagságai szétmálasztották.



Kéktúra Útvonal

Dél-dunántúli Kéktúra

NRHT Telephely

Radioaktív Hulladékokat Kezeló Közhasznú Nonprofit Kft.
Országos Háttérsugárzási Adatok

Ave color vini clari,
ave sapor sine pari!